Miért fontos a fogszabályozás?
A fogszabályozási kezelés célja az állcsontok és a fogazat funkcionális és esztétikai helyreállítása. A nem jól funkcionáló fogak fogágybetegséget, ízületi betegségeket okozhatnak, illetve kihatással van a beszédre, emésztésre is. A fogazati rendellenességek kialakulásának hátterében örökletes és szerzett tényezők is állhatnak. Nagyon fontos az eltérések korai felismerése és korai kezelése, mivel számos rendellenesség ekkor még sokkal könnyebben kezelhető.
Tehát a fogszabályozás megkezdésével nem kell megvárni, mire minden maradó fog előbújik, hanem a gyermeket 6-8 éves kora körül érdemes elvinni az első fogszabályozási konzultációra. A gyermek fogszabályozás elkezdésére általában ez a kor a legideálisabb, mivel ekkor már előtörnek az első nagyőrlők, valamint a frontfogak váltása is megkezdődik.
Bizonyos esetekben (például: cumizás, ujjszopás következtében kialakult fogazati rendellenesség) a gyerekek fogszabályozásának a megkezdése már akár óvodás korban is indokolt lehet. Ezeknél a gyerekeknél gyakori az úgynevezett nyitott harapás, melynek következtében módosulhat az izmok mozgása, az állcsontok deformálódhatnak, beszéd problémák, szájlégzés, valamint orr- és garatmandula betegségek alakulhatnak ki.
A gyerek fogszabályozással gyakran olyan problémákat is sikerül kezelni, melyeket felnőtt fogszabályozással csak akkor lehet megoldani, ha a kezelést állcsontorthopédiai műtéttel is kombináljuk.
Ma már a felnőtt fogszabályozás sem „ciki”. Számos felnőtt páciens vállalja a fogszabályozó viselését, elsősorban esztétikai okok miatt. A szép, szabályos fogazat, a tökéletes mosoly, kihatással van az emberek megjelenésére, munkájára, magabiztosságára.
A fogszabályozási kezelés menete.
Elsősorban kezelési tervet kell készíteni. A fogszabályozás megkezdésének fontos feltétele a pontos diagnózis felállítása. Ehhez, az alapos szájvizsgálaton kívül két darab röntgenre (panoráma és teleröntgen), a fogazatról vett lenyomatokra, a harapás rögzítésére és száj illetve profil fotókra van szükség.
Ezek birtokában egy komplex elemzést végzek, melynek során meghatározom, milyen fogszabályozási feladatokat kell elvégezni, ezek milyen eszközökkel lehetségesek, mennyi ideig lesz szükség a kezelésre, illetve mik a páciens feladatai. Mérési adataim alapján a páciens írásos kezelési tervet kap. Ha a terv kész, egy-két héten belül elkezdhető a fogszabályozás.
Kivehető vagy rögzített fogszabályozóra van szükség?
A még fejlődésben levő gyerekeknél általában kivehető fogszabályozót használunk. Ennél fontos hangsúlyozni, hogy ezek nem csupán „éjszakai” fogszabályozó készülékek, hanem az alvási időn felül is kell őket hordani, minimum napi 10-12 órás hordási idő mellett lehet velük eredményt elérni.
Kivehető készülékek között vannak olyanok, amik egy-egy állcsontra készülnek.
A fogszabályozási kezelés célja az állcsontok és a fogazat funkcionális és esztétikai helyreállítása. A nem jól funkcionáló fogak fogágybetegséget, ízületi betegségeket okozhatnak, illetve kihatással van a beszédre, emésztésre is. A fogazati rendellenességek kialakulásának hátterében örökletes és szerzett tényezők is állhatnak. Nagyon fontos az eltérések korai felismerése és korai kezelése, mivel számos rendellenesség ekkor még sokkal könnyebben kezelhető.
Tehát a fogszabályozás megkezdésével nem kell megvárni, mire minden maradó fog előbújik, hanem a gyermeket 6-8 éves kora körül érdemes elvinni az első fogszabályozási konzultációra. A gyermek fogszabályozás elkezdésére általában ez a kor a legideálisabb, mivel ekkor már előtörnek az első nagyőrlők, valamint a frontfogak váltása is megkezdődik.
Bizonyos esetekben (például: cumizás, ujjszopás következtében kialakult fogazati rendellenesség) a gyerekek fogszabályozásának a megkezdése már akár óvodás korban is indokolt lehet. Ezeknél a gyerekeknél gyakori az úgynevezett nyitott harapás, melynek következtében módosulhat az izmok mozgása, az állcsontok deformálódhatnak, beszéd problémák, szájlégzés, valamint orr- és garatmandula betegségek alakulhatnak ki.
A gyerek fogszabályozással gyakran olyan problémákat is sikerül kezelni, melyeket felnőtt fogszabályozással csak akkor lehet megoldani, ha a kezelést állcsontorthopédiai műtéttel is kombináljuk.
Ma már a felnőtt fogszabályozás sem „ciki”. Számos felnőtt páciens vállalja a fogszabályozó viselését, elsősorban esztétikai okok miatt. A szép, szabályos fogazat, a tökéletes mosoly, kihatással van az emberek megjelenésére, munkájára, magabiztosságára.
A fogszabályozási kezelés menete.
Elsősorban kezelési tervet kell készíteni. A fogszabályozás megkezdésének fontos feltétele a pontos diagnózis felállítása. Ehhez, az alapos szájvizsgálaton kívül két darab röntgenre (panoráma és teleröntgen), a fogazatról vett lenyomatokra, a harapás rögzítésére és száj illetve profil fotókra van szükség.
Ezek birtokában egy komplex elemzést végzek, melynek során meghatározom, milyen fogszabályozási feladatokat kell elvégezni, ezek milyen eszközökkel lehetségesek, mennyi ideig lesz szükség a kezelésre, illetve mik a páciens feladatai. Mérési adataim alapján a páciens írásos kezelési tervet kap. Ha a terv kész, egy-két héten belül elkezdhető a fogszabályozás.
Kivehető vagy rögzített fogszabályozóra van szükség?
A még fejlődésben levő gyerekeknél általában kivehető fogszabályozót használunk. Ennél fontos hangsúlyozni, hogy ezek nem csupán „éjszakai” fogszabályozó készülékek, hanem az alvási időn felül is kell őket hordani, minimum napi 10-12 órás hordási idő mellett lehet velük eredményt elérni.
Kivehető készülékek között vannak olyanok, amik egy-egy állcsontra készülnek.
Továbbá vannak úgynevezett funkciós készülékek is, melyek segítségével a felső és az alsó fogsor egy előre meghatározott pozícióba tud összezárni. A funkciós készülékek elsődleges feladata, hogy megváltoztassa az izomerőt, helyes irányba terelje az állcsontok, az ízület és ez által a fogazat növekedését is. A funkciós készülékeket gyakran úgynevezett extraorális, szájon kívüli készülékkel is ki kell egészíteni. Ezekkel úgynevezett állcsontorthopédiai kezelést tudunk végezni.
A növekedés befejeződése után ragasztott készülékekkel tudjuk a fogakat szabályozni.
Fém, átlátszó, vagy „láthatatlan” fogszabályozó a jobb?
A ragasztott fogszabályozó készülék készülhet fémből, műanyagból vagy kerámiából is.
A fém fogszabályozó a leghatékonyabb, a leggyorsabb és a legkényelmesebb viselet.
Fém, átlátszó, vagy „láthatatlan” fogszabályozó a jobb?
A ragasztott fogszabályozó készülék készülhet fémből, műanyagból vagy kerámiából is.
A fém fogszabályozó a leghatékonyabb, a leggyorsabb és a legkényelmesebb viselet.
A műanyag, ragasztott fogszabályozó esztétikusabb, bár idővel ezek enyhén elsárgulnak.
A kerámia fogszabályozó, az üvegszerűen átlátszó brekettjeivel a legesztétikusabb ragasztott készülék.
A készülék típusok egymással kombinálhatók, a szembetűnőbb helyekre helyezhetők esztétikus breckettek, az alsó, illetve az oldalsó fogakra pedig ezzel egy időben tehetők fém breckettek is.
A láthatatlan fogszabályozó, olyan fogszabályozó sín, mely áttetsző műanyagból készül. Könnyen kezelhető, alig látszik, kíméletesen szabályozza a fogakat, de csupán bizonyos fogazati rendellenességek esetében lehet vele eredményt elérni. Csakis abban az esetben ajánlom ezt a készülékek, ha kisebb fokú, esztétikai eltérést kell csak megoldani.